Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Az
az alapvető meggyőződésem[É], hogy az embernek a cselekvés az utolsó és
egyetlen reménye. Ez, ha átteszem groteszk közegbe, úgy fogalmazható, hogy
cselekedni kell még akkor is, ha a cselekvés már értelmetlen, céltalan.
(ÖRKÉNY
ISTVÁN)
Gyuri
atyus, a "púpos, félkegyelmű, hebegő" postás csupán mellékszereplő,
de kulcsfigura. Nem csak azért, mert rokon- és ellenszenve függvényében
manipulál a faluba érkező levelekkel, és ezáltal sorsokat alakít. ő... Continue reading ...
MROZ˙EK Tangó (1964)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
A
kelet-európai szerzők az abszurdban a valóságot mutatják fel, nyugati társaik a
valóságban az abszurditást.
(P.
MüLLER PéTER)
S`lawomir
Mroz˙ek (sz.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága, az
elidegenedés és önazonosság-vesztés.
Groteszk vagy abszurd helyzeteket, modelleket állít színpadra,
amelyekben azonban a realitás is jelen van. A szereplők logikáját, a művészek
teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti, a hatalo... Continue reading ...
SEMPRUN A nagy utazás (1963)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Húszéves
vagyok, még megengedhetem magamnak a fényűzést, hogy kiválasszam az életemből
azt, amit vállalok, s azt, amit elhajítok. Húszéves vagyok, rengeteg mindent
kitörölhetek az életemből. Tizenöt év múlva, amikor megírom ennek az utazásnak
a történetét, nem tehetem már ezt. [É] A dolgoknak nemcsak a mi életünkben lesz
súlyuk, súlyuk lesz önmagukban is. [É] De aminek legnagyobb súlya van
életedben, az néhány ember, akit ismertél. A könyvek, a zene, az ... Continue reading ...
OTTLIK GÉZA Iskola a határon (1959)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Az
ő nyomán ,tudjuk', hogy az utcán járva-kelve még mindig a boldogság finom, titkos
kis láza bujtogat, hogy száz meg száz lehetőség közt szabadon választhatunk;
talán a szabadság sem helyénvaló kifejezés itt, mert többről van szó:
kötetlenségről, tehermentességről, az érzékelés szabadságáról, hogy birtokba
vehessük a világot, ehhez nem elég annyi, hogy ne tartsanak számon, és ne
tartsanak semmilyen módon rabságban, hanem még a lelkünk legtitkosabb
sze... Continue reading ...
GOLDING A legyek ura (1954)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Ahogy
a realisztikus eszközökkel megformált szigettörténetet olvassuk, melyben minden
a helyén van a szó robinsoni értelmében is - a szemüveggel való tűzgyújtástól a
hajítógép megszerkesztéséig -, egyre erősebben érezzük, hogy az eseménysornak
van egy mélyebb, jelképi szférája, mely arra figyelmeztet, hogy a modern
polgári társadalom embertelen káoszából és küzdelmeiből az ember lesüllyedhet a
ténylegesen vademberi állapotba.
(KRISTó
NAGY ISTVáN)
... Continue reading ...
BECKETT Godot-ra várva (1953)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Nem
állok semelyik oldalon. A gondolatok formái érdekelnek. Van egy csodálatos
mondat ágostonnál: ,Ne essetek kétségbe nagyon, az egyik lator üdvözült; ne
örvendezzetek nagyon: a másik lator elkárhozott.' Csodálatos a formája ennek a
mondatnak.
Olyan
művészetről álmodom, mely nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen.
(SAMUEL
BECKETT)
Az
abszurd irányzat egyik vezéregyéniségének, Beckettnek első színpadi sikere, a
Godot-ra várva a drámatörténe... Continue reading ...
CAMUS A pestis (1947)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
[É]az
embereknek, akik [É] húszévesek voltak, amikor a hitleri uralom berendezkedettÉ
ma egy atomháború által fenyegetett világban kell fölnevelniük gyermekeiket.
[É] Azt gondolom, senki sem várhatja el tőlük, hogy optimisták legyenekÉ
Biztosan minden generáció azt gondolja magáról, hogy a világ újjáteremtésére
hivatott. De az én generációm tudja, hogy nem fogja újjáteremteni ezt a
világot. Feladata talán még ennél is nagyobb: meg kell akadályoznia, hogy a
... Continue reading ...
NéMETH LáSZLó ISZONY (1942-1947)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Minden
műfaj tud valamit, amit a többi nem: létét épp ez igazolja. A regény emberi
lelkeket tud teremteni. [É] hosszadalmasságának épp az a nagy eredménye, hogy a
lélek minden redőjét ki tudja bontani. Amit lélektani regénynek szokás nevezni
- lélektani tételek irodalmi illusztrálása - csak csökevény, torzulás. A
világirodalom legnagyobb regényei - Anna Karenina, Bűn és bűnhődés, a Bovaryné,
a Chartreuse de Parme - mind lélektani, helyesebben lélekteremtő re... Continue reading ...
BULGAKOV A Mester és Margarita (1928-1940)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Bulgakov
látomása szerint a modern Krisztusok a művészek. A művészet az igazság
felmutatásának legtökéletesebb módja, ezért lesz a Mester történészből
művésszé, amikor rekonstruálni akarja a krisztusi igazságot. A művész új
evangélista is, aki a tökéletlen apostolok hamis feljegyzéseit (Lévi Máté)
hitelesekkel helyettesíti. Bulgakov értékrendszerében a művészet a vallás és a
tudomány fölött áll már abban is, hogy míg vallások és tudományos igaz... Continue reading ...
BRECHT Kurázsi mama és gyermekei (1938-1939)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
miért
realista mű a kurázsi? a nép számára szembeállítja a realista álláspontot az
ideológiákkal: a háborúk katasztrófát jelentenek a nép számára, semmi egyebet,
se magaslatokat, se üzletet, nem foglal el morális álláspontot, vagyis nem a
pillanatnyilag uralkodó morálból indul ki, de erényes.
a
szereplők cselekedeteit olyan indítékokkal magyarázza, melyek, ha felismerik és
figyelembe veszik őket, megkönnyítik az emberek számára a cselekvést. a mű az
emb... Continue reading ...
KOSZTOLáNYI DEZSő édes Anna (1926)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Tragikus
az ember, úgy látja Kosztolányi, de aki tudja ezt, s akiben ezért él szenvedő
és véges életidejű, tragikusságra ítélt társai iránt a részvét, szeretet és szolidaritás,
az segíthet e véges létezésen belül kibontakoztatni önmagából s minden
emberből, amit csak lehetÉ
(NéMETH
G. BéLA)
A
regényt a Nyugat közölte 1926. július 1-jétől folytatásokban, miután
Kosztolányi Dezső a szerkesztőknek, Osvát Ernőnek és Gellért Oszkárnak egy
napon r... Continue reading ...
FRANZ KAFKA A per (1914-1924; 1925)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Franz
Kafka fájdalmas, döbbenetes világa, ez a misztikus belemagyarázásokat is
eltűrő, jelképes világ az emberi lét, a történelem, a társadalom
érthetetlenségéről, sőt értelmetlenségéről, lidércnyomásos céltalanságáról
vall.
(SZABó
EDE, A M FORDŤTóJA)
"Valaki
megrágalmazhatta Josef K.-t" - már ezekből a kezdőszavakból kibontható az
egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete, a meghatározhatatlan eredetű
(és éppen ezért által�... Continue reading ...
MóRICZ ZSIGMOND úri muri (1927)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Pedig
az úri murit nem a dzsentri "eltemetésének" a szándékával írta. Arra
akart figyelmeztetni, hogy "a magyarság legmagasabb társadalmi
rétege" elpusztul, ha nem talál vissza a céltudatos építő munkához.
Szakhmáry Zoltánban hőst akart rajzolni, prófétát, aki visszavezeti a dzsentrit
a kívánatos munkához. Nem lett belőle célját érő hős, elbukott.
(CZINE MIHáLY)
Az
1920-as években Móricz Zsigmond a "történelmi osztály"-ban keresi az
erőt a
magyar
... Continue reading ...
MORICZ ZSIGMOND Légy jó mindhalálig (1920)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Nyilas
Misi, a debreceni nagy kollégium kis diákja merő tisztaság, becsület és
tehetség. A mélységből jön, érzékeny lélekkel, a szülői ház emlékével. Azt
hiszi, a felnőttek jók és tiszták. Ez a nagy tévedése, mert hazugok és rosszak;
világuknak még az alapja is hazug. A kis Nyilas Misi csalódása a felnőtt Móricz
Zsigmondé, övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság, és övé Nyilas
Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is.
(C... Continue reading ...
THOMAS MANN Tonio Kröger (1903)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Tonio
Kröger talán az egyetlen, aki mind a két zsákutcát elkerüli s valamiféle
megoldást talál. éppen bevallott vonzódása a "szőkékhez és
kékszeműekhez", azaz a mindennapok életéhez, menti meg a
magábazárkózástól, a széthullástól. Róluk akar írni, "az emberi, az
eleven, a közönséges dolgokhoz" való vonzódásából merít minden melegséget,
minden jóságot és minden humort, ami - Mann szavaival élve - képes egy
irodalmárból költőt fejleszteni. Ez a vo... Continue reading ...
GORKIJ éjjeli menedékhely (1902)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
—gy
gondolom, hogy a "hétköznapit" alapozásnak kell tekinteni, amire majd
felkerül a kép. és részben anyagnak is, amellyel az író teljesen szabadon
bánik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a hétköznapi egyre cseppfolyósabb, s hogy
a 19. század hétköznapja ma már nem létezik az író számára, ha csak nem éppen
történeti regényt ír. A művész szemében nincs valamennyire is maradandó forma,
a művész nem "igazságot" keres, ő megteremti az igazságot.
(GORKIJ)
... Continue reading ...
CSEHOV Három nővér (1901)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Az
élet is elmegy, a fiatalság. Minden elmúlik, de semmi sem oldódik meg. [É]
csupa jelképÉ a valóságot csak egy nagy költő hazudhatja ilyen tömörnek, ilyen
összefüggőnek [É] a legnemesebb realizmus bűvös eszközével. A férfiak nem
dolgoznak, és boldogtalanok, de a nők dolgoznak, és ők is boldogtalanok.
Mindenki boldogtalan, az élet nem adhat mást. Cselekmény nem mozgatja a
darabot, mégse novella, mégse kisregény, hanem dráma.
(KOSZTOLáNYI
DEZSő)
A
nagy... Continue reading ...
CSEHOV Sirály (1896)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Az
életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden
pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük
nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba
fecsegéssel töltik. Ezért ezt kell bemutatni a színpadon. Olyan darabot kell
írni, melyben az emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról
beszélgetnek vagy kártyáznak, mert a szerző úgy akarja, hanem mert ilyen az
él... Continue reading ...
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906-1908)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Mikszáth
pontos társadalomképen alapuló, nagy művészi leleménye az, hogy a magánéletben
ütközteti meg azt a kétféle szemléletet, erkölcsöt és magatartást, amelyet
egyfelől Noszty Pál, másfelől Tóth Mihály képvisel.
(FáBRI
ANNA)
A
regény egyik fejezetében Malinka Kornél, az új titkár megkérdezi a földesúrtól,
hogy mennyi a birtok jövedelme. "Ráfizetek" - hangzik a válasz.
"Minek gazdálkodik akkor méltóságod?" - kérdezi csodálkozva Malinka.
"Há... Continue reading ...
MIKSZáTH KáLMáN: Szent Péter esernyője (1895)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
[...]az
észrevétlen glisszandókkal megoldott hangváltásokban érzem Mikszáth prózájának
utolérhetetlen varázsát, ez teszi lehetővé, hogy elbeszélésében mindig
személyesen, közvetlen előadóként is jelen legyen, újra meg újra előbukkanjon,
s ugyanakkor el tudjon tűnni alakjai, helyzetei, leírásai mögött;hogy
ugyanolyan hitelességgel és a legkisebb stílustörés nélkül tudja megszólaltatni
egyszerű parasztjait, művelt embereit.
(NAGY
PéTER)
Mikszáth
�... Continue reading ...
IBSEN Solness építőmester (1892)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
A
líráját szeretjük. Szeretjük azt a leányt, aki hideg, egészséges kacajjal jön a
magas hegyekről, és emlékezteti Solnesst, hogy egykor ő is kopogtatott öregedő
mesterek ajtaján. Ezt a légi - nem légies - szerelmet szeretjük, mely a múltban
összekötötte a kis iskolás lányt és a
diadalmas művészt, s mostan megérteti vele, hogy az építőmester sem
építhet szebbet, nagyobbat és maradandóbbat, mint légvárakat. Szeretjük a dráma
magasságát. Szeretjük a ... Continue reading ...
IBSEN A vadkacsa (1884)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Ibsenben,
mint egy átmeneti korszak jellegzetes kifejezőjében, számos ellentmondás és
ellentét lakozik. Tömegboldogító anarchista és hívő nihilista. Izgalmas
tragédiái csöndes szobákban játszódnak, ahol vajaskenyeret majszolnak és
csip-csup dolgokról beszélgetnek. [É] Ami hősi, azt mindennapi, szürke jelképek
mögé bújtatja.
(KOSZTOLáNYI
DEZSő)
"Az
új típusú polgári dráma" megteremtője, Ibsen, "társadalmi
színműveinek" utolsó darabjaként (vagy m�... Continue reading ...
JóKAI MóR Az arany ember (1872)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Jókai
utópiája részben erkölcsi és társadalmi, részben politikai és történelmi. Az
első értelmében a modern polgári világ, a kapitalista civilizáció egyre nagyobb
iszonnyal tölti el, és regényeiben legkedvesebb hősei számára a menekvést
teremti meg egy-egy sziget fölrajzolásával. Ennek a társadalmi
utópia-törekvésnek legnagyszerűbb alkotása egyúttal Jókai legjobb regénye, Az
arany ember.
(SZ™RéNYI
LáSZLó)
A
regény közlését A Hon című ... Continue reading ...
JóKAI MóR A kőszívű ember fiai (1869)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Nem
szabad mesemondónak nevezni Jókait, és aztán egy egészen más műfaj szerint
ledorongolni
(BENEDEK
MARCELL)
Jókai
új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868-ban: "Jókai
Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. Címe: Anya örökké. A forradalom idején
játszik, s a nagy események végig vannak szőve benne." A beharangozott
alkotást a következő év január 1-jétől A Hon közölte folytatásokban, már a
végleges címmel: A kőszívű ember ... Continue reading ...
DOSZTOJEVSZKIJ Bűn és bűnhődés (1866)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
A
teljes realizmusban megtalálni az emberben az embertÉ
Pszichológusnak
neveznek: nem igaz, csak realista vagyok, a szó legnemesebb értelmében, mert az
emberi lélek teljes mélységét ábrázolom.
(DOSZTOJEVSZKIJ:
NAPLóJEGYZETEK, 1880-1881.)
Mindig
azt mondják, hogy a valóság unalmas, egyhangú, s az emberek, ha szórakozni
akarnak, a művészethez, a képzelethez fordulnak, regényeket olvasnak. Szerintem
épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlan... Continue reading ...
MADÁCH IMRE Az ember tragédiája (1859-1860)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Egész
művem alapeszméje az akar lenni, hogy amint az ember Istentől elszakad s
önerejére támaszkodva cselekedni kezd: az emberiség legnagyobb s legszentebb
eszméin végig egymásután cselekszi ezt. Igaz ugyan, hogy mindenütt megbukik, s
megbuktatója mindenütt egy gyönge, mi az emberi természet legbensőbb lényegében
rejlik, melyet levetni nem bír (ez volna csekély nézetem szerint tragikum), de
bár kétségbeesve azt tartja, hogy eddig tett minden kísérlet erőfogyasztá... Continue reading ...
KEMéNY ZSIGMOND A rajongók (1855-1859)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
É
az embersorsokat valami különös, immanens törvény vagy dinamizmus irányítja; a
hős sorsa ott alakul előttünk. Az embersorsot formáló erők valami egyén fölötti
szövevénybe összefonódva, építve és rombolva alakítják az életpályát.
(BARTA
JáNOS)
A
magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg
először a kortárs európai nagyepika szintjét. Németh László és Móricz Zsigmond
őt tartotta a múlt század legnagyob... Continue reading ...
FLAUBERT Bovaryné (1857)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
A
Bovarynéban semmi sincs, ami ČigazÇ lenne: teljességgel kitalált történet: sem
az érzelmeimből, sem az életemből nem tettem bele semmit. éppen a
személytelensége kelt illúziót (ha egyáltalán kelt). Egyik elvem ez: nem szabad
magunkat megírni. A művésznek úgy kell jelen lennie a művében, ahogy Isten van
jelen a teremtésben: láthatatlanul és mindenhatóan; érezni mindenütt érezzék,
de látni sehol se lássák.
(FLAUBERT LEVELE LEROYER DE CHANTEPIE
KISASSZONYNA... Continue reading ...
ARANY JáNOS Buda halála (1863)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
[É]
elnyomhatatlan az olvasóban az a kimondani is alig mert sejtelem, hogy ennek a
műnek minden részlete, versszaka, sora remekmű, az egész azonban valahogy mégis
hiányérzést hagy.
(NéMETH
G. BéLA)
Arany
János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy
Ferenc
gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból
másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő
költeményt.
A
bíráló... Continue reading ...
Arany János: Toldi-trilógia (1847, 1854, 1879)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
A
Toldit készen várta helye, s mégis van megszületésében valami elképesztő
váratlanság. A változásokat feldajkáló s a legfontosabb erőket egy-egy döntő
történelmi pillanatra összpontosító fejlődés logikája hozta létre; de legalább
ennyire a géniusz varázslata, aki az ihlet meglepetésszerű bizonyosságával találkozik
a történelmi pillanattal, sugárzó valóságú, sugalló erejű műbe foglalja azt,
amiről a kor álmodik, s aminek elemei hosszú századokon... Continue reading ...
Bronte: üvöltő szelek (1847)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Ritka,
váratlan alkalma az ábrázolás teljességének, de egyŁttal szabadságának is, az
ihlet csodálatos rátalálása legtitkosabb mondanivalóira.É
(S§TéR
ISTVŹN)
Az
angliai Yorkshire-ban a XIX. század első felében egy korán megözvegyült, ír
származásŁ falusi papnak három lánya
volt, mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal. Emily Bront‘ (1818-1848) volt
a középső nővér, és jóllehet egykönyvű író maradt, de egyetlen regénye
világsiker lett. Az... Continue reading ...
Eötvös József: A falu jegyzője (1845)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
...anyagi
érdekeinek kielégítése után lázasan rohanó korunk részvétlenül elfordul a
szenvedésektől, melyeket szociális viszonyai okoztak, s amelyeket enyhíthetne
legalább, ha jótékony kézzel a szenvedők segítségére sietne.
Nagy
írók érzik ezt. Merész kézzel föltárják a társadalom legundokabb sebeit,
emlékeztetnek emberi természetünk nemesebb vonásaira. É
(AZ
ŤR• MONDATAI A REGéNYBEN)
Az
1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradis�... Continue reading ...
BALZAC Goriot apó (1834-1835)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Csak
egy ilyen ember írhatta meg a modern epopeiát. Źt kellett mennie a
csődbejutáson [É] kellett félretaposott cipőben járnia Párizs kövezetén, hogy
megismerje az élet nyomorŁságait, és lábra állíthassa a Goriot-k [É] a
Rastignacok örökkévaló típusaitÉ szereplője volt a pénz drámájának [É]
analizálta a szenvedélyeket, melyek a jelenkori komédia alakjait mozgatják [É]
ide-oda lebegett az összes szélsőségek, a hit és a tudomány, a romantizmus és a
na... Continue reading ...
Stendhal: Vörös és fekete (1830)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
[Stendhal]
minden figyelmét alakjainak lelkére fordította. Témája a nagyravágyás. Ez
korszerű téma, sőt romantikusÉ De Stendhal nem a téma lírai oldalát fogja meg.
§ hidegen elemzi a betegséget és következményeit, oly józansággal, hogy a
realista regény egyik őse lett a francia irodalomban. Nála jelenik meg először
az ifjŁ törtető mindig érdekes alakja, aki elindul meghódítani a világotÉ
Bizonyos, hogy Balzac Rastignacjának Julien Sorel az őse. Ez a sápadt... Continue reading ...
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
...jöttem
vagy csak álmodám?
(CSONGOR MONDATA A MB§L)
Romantikus
mesedráma vagy tündérjáték? Źlomképekből szerkesztett színdarab, bölcseleti
dráma vagy egy XVI. századi széphistóriánk színpadi változata? A Csongor és
Tünde különös színmű a boldogságkeresésről.
Szerzőnk
a reformkori nemzeti kultŁra vezéregyénisége volt, sok drámát írt a
felpezsdülőben lévő magyar színházi élet számára. Ez a műve még a legelsők
egyike; ... Continue reading ...
PUSKIN Jevgenyij Anyegin (1831)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Vajon
micsoda ebben a munkában a nagy, a bámulatraméltó és halhatatlan?
Az,
hogy az elröppenő életet megrögzíti, örökkévalóvá teszi.
(KOSZTOLŹNYI
DEZS§)
Puskin
száműzetése idején, 1823. május 3-án, Kisinyovban kezdte írni a Jevgenyij
Anyegint, s 1830. szeptember 25-én fejezte be Bolgyinóban. Egy évvel később
illesztette művéhez a címszereplő levelét.
Az
Anyegin verses regény. Puskin Byron hatására fordult a műfajhoz, de ide vezette
az életmű bel... Continue reading ...
KATONA JÓZSEF Bánk bán (1815; 1819)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
A
Bánk bán a „nemzeti harc és a szerelem drámája, és ugyanakkor a lélek
tragédiája is."
(S§TéR
ISTVŹN)
A
mű első változatát a kolozsvári Erdélyi MŁzeum c. folyóirat 1814-ben
meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830); a dráma
jelentős átdolgozás után, négy évvel később nyerte el végleges szövegét.
Nyomtatásban 1821-ben jelent meg, ősbemutatója Kassán volt 1833-ban.
Nemzeti
drámánk a magyarság létének a reformkor h... Continue reading ...
KLEIST Kohlhaas Mihály (1810)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Jogérzete
[...] rablóvá és gyilkossá tette.
(RéSZLET A MB§L)
Heinrich
von Kleist (1777-1811) romantikus drámáinak és kisepikai műveinek hősei
rendszerint a kiismerhetetlen világrenddel szemben próbálnak megküzdeni nemes
eszményeikért, a személyiség jogaiért, az emberi méltóság érvényesítéséért. A
Kohlhaas Mihály c. elbeszélés címszereplője valós történelmi személy: egy XVI.
századi német polgár. Pere, majd szabályos háborŁja ... Continue reading ...
VOLTAIRE Candide vagy az optimizmus (1759)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
A
rendkívüli kalandok, amelyeket Candide átél, voltaképpen nem is rendkívüliek,
csak groteszkül felnagyított változatai a kor valóságos - vagy lehetséges -
jelenségeinek, megpróbáltatásainak.
(RéZ
PéL)
A
klasszicizmus Arisztotelészig visszanyúló értékítélete az eposzt tartotta a legmagasabb
rangú műfajnak. Ahhoz, hogy a Voltaire által is frivolnak tartott regény
szalonképessé váljék, vissza kellett vezetni eredetét a hellenisztikus korig
(Héliodorosz: Bo... Continue reading ...
SWIFT Gulliver utazásai (1726)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Éminden
újabb műtét után világosan megállapítottam, hogy mennél tovább haladunk, a hibák
számban és terjedelemben annál inkább növekszenek. Mindebből méltán vontam le
magamnak azt a következtetést, hogy az a bölcselő vagy feltaláló, aki a
természetben jelentkező repedéseket és szakadásokat össze tudja forrasztani és
fércelni, sokkal nagyobb szolgálatot tesz az emberiségnek és hasznosabb
tudományra tanít bennünket, mint az, aki ma köztiszteletnek örvend... Continue reading ...
RACINE Phaedra (1677)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Abból
a hatásból, melyet színpadunkon mindaz tett, amiben Homéroszt és Euripidészt
követtem, örömmel jöttem rá, hogy a józan gondolkodás és az értelem minden időkben
változatlan. Párizs ízlése azonosnak bizonyult Athénével, nézőimet ugyanazok a
dolgok hatották meg, amelyek egykor könnyekre indították Görögország
legműveltebb népétÉ
(RACINE:
EL§SZ• AZ IPHIGéNIéHOZ)
A
Phaedra, „a szenvedély és a lelkifurdalás drámája", 5 felvonásos
klasszici... Continue reading ...
MOLIéRE A fösvény (1668)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Bizonyos
értelemben azt lehetne mondani, hogy minden jellem komikus, feltéve, hogy a
jellemen azt értjük, ami személyünkben máris kész, vagyis ami automatikus
működésre kész mechanizmus állapotában van. Ez pedig, ha úgy tetszik, mindaz,
amiben ismételjük magunkat. és követőleg az is, amiben mások ismételhetnek
bennünket. Minden komikus személy típus. és megfordítva a dolgot, minden
hasonlatosság egy típushoz komikumot is rejt magában [É] Jellemeket, vagyis
álta... Continue reading ...
MOLIéRE Tartuffe (1664)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Nagy
csapás a bűnökre, ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. A
szemrehányásokat könnyen vesszük, azt azonban, ha kigúnyolnak, nem bírjuk
elviselni; eltűrjük, hogy rossz hírünk legyen, de azt nem, hogy nevetségesek
legyünkÉ
(MOLIéRE:
ELŐSZÓ A TARTUFFE-HÖZ)
Moliére
a Tartuffe-öt 1664-ben, Versailles-ban, az Udvar előtt mutatta be; de érseki
követelésre XIV. Lajos betiltotta a darab előadását, és csak hosszú
csatározások után, l669-től j�... Continue reading ...
ZRÍNYI MIKLÓS Szigeti veszedelem (1645-1646)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Éaz
eposzi történést indító isteni akarat Magyarország bűneinek ostorául küldi a
törököt, s erre az erőre csapást mérni, mégpedig történelmi perspektívájú
csapást mérni csak az a jövő-értékű hős és az a közösség képes, amelyen belül a
jelenre jellemző megosztottság ismeretlen.
(KOVÁCS
SÁNDOR IVÁN)
Zrínyi
Miklós (1620-1664) elsősorban „bajvívó szablyájával" vívta ki tekintélyét
a XVI. századi függetlenségi küzdelmekben. „Pennájá... Continue reading ...
SHAKESPEARE Hamlet (1600-1601)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Hamlet
az egyetlen nagy shakespeare-i hős, aki újra és újra fel- és elismeri mások
erkölcsi fölényét. Elsősorban Horatióét. Azért néz másokba és önmagába, hogy
valóban felnőjön feladatához. Igazán lenni akar és nem látszani.
(HELLER
éGNES)
A
drámai alapszituációban már minden későbbi fejlemény csírája megjelenik, a
kezdeti feszültséget az emberi viszonyok megváltozásának szükségszerűsége kelti
(Bécsy Tamás). Hamlet helyzete már a tragédia ... Continue reading ...
SZOPHOKLÉSZ Antigoné (Kr. e. 442)
Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Mit
is keresnénk árva-ketten,
hol
égig ér a gyűlölet?
én
gyűlöletre nem születtem
és
itt szeretni nem lehet;
s
az ősöm átka, haj, suhogva
végigsüvölt
a sorsomon -
Sötét
az Acheron homokja:
itt
meg kell halni Haimonom.
(ÁPRILY
LAJOS: ANTIGONÉ)
A
görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz,
egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a
megírás idejére és körülményeire... Continue reading ...
| |