Showing Tag: "" (Show all posts)

ÖRKÉNY ISTVÁN Tóték (1964)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Az az alapvető meggyőződésem[É], hogy az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye. Ez, ha átteszem groteszk közegbe, úgy fogalmazható, hogy cselekedni kell még akkor is, ha a cselekvés már értelmetlen, céltalan.

(ÖRKÉNY ISTVÁN)

 

Gyuri atyus, a "púpos, félkegyelmű, hebegő" postás csupán mellékszereplő, de kulcsfigura. Nem csak azért, mert rokon- és ellenszenve függvényében manipulál a faluba érkező levelekkel, és ezáltal sorsokat alakít. ő...


Continue reading ...
 

MROZ˙EK Tangó (1964)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

A kelet-európai szerzők az abszurdban a valóságot mutatják fel, nyugati társaik a valóságban az abszurditást.

(P. MüLLER PéTER)

 

S`lawomir Mroz˙ek (sz.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága, az elidegenedés és önazonosság-vesztés.  Groteszk vagy abszurd helyzeteket, modelleket állít színpadra, amelyekben azonban a realitás is jelen van. A szereplők logikáját, a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti, a hatalo...


Continue reading ...
 

SEMPRUN A nagy utazás (1963)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Húszéves vagyok, még megengedhetem magamnak a fényűzést, hogy kiválasszam az életemből azt, amit vállalok, s azt, amit elhajítok. Húszéves vagyok, rengeteg mindent kitörölhetek az életemből. Tizenöt év múlva, amikor megírom ennek az utazásnak a történetét, nem tehetem már ezt. [É] A dolgoknak nemcsak a mi életünkben lesz súlyuk, súlyuk lesz önmagukban is. [É] De aminek legnagyobb súlya van életedben, az néhány ember, akit ismertél. A könyvek, a zene, az ...


Continue reading ...
 

OTTLIK GÉZA Iskola a határon (1959)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Az ő nyomán ,tudjuk', hogy az utcán járva-kelve még mindig a boldogság finom, titkos kis láza bujtogat, hogy száz meg száz lehetőség közt szabadon választhatunk; talán a szabadság sem helyénvaló kifejezés itt, mert többről van szó: kötetlenségről, tehermentességről, az érzékelés szabadságáról, hogy birtokba vehessük a világot, ehhez nem elég annyi, hogy ne tartsanak számon, és ne tartsanak semmilyen módon rabságban, hanem még a lelkünk legtitkosabb sze...


Continue reading ...
 

GOLDING A legyek ura (1954)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Ahogy a realisztikus eszközökkel megformált szigettörténetet olvassuk, melyben minden a helyén van a szó robinsoni értelmében is - a szemüveggel való tűzgyújtástól a hajítógép megszerkesztéséig -, egyre erősebben érezzük, hogy az eseménysornak van egy mélyebb, jelképi szférája, mely arra figyelmeztet, hogy a modern polgári társadalom embertelen káoszából és küzdelmeiből az ember lesüllyedhet a ténylegesen vademberi állapotba.

(KRISTó NAGY ISTVáN)

 

...
Continue reading ...
 

BECKETT Godot-ra várva (1953)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Nem állok semelyik oldalon. A gondolatok formái érdekelnek. Van egy csodálatos mondat ágostonnál: ,Ne essetek kétségbe nagyon, az egyik lator üdvözült; ne örvendezzetek nagyon: a másik lator elkárhozott.' Csodálatos a formája ennek a mondatnak.

Olyan művészetről álmodom, mely nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen.

(SAMUEL BECKETT)

 

Az abszurd irányzat egyik vezéregyéniségének, Beckettnek első színpadi sikere, a Godot-ra várva a drámatörténe...


Continue reading ...
 

CAMUS A pestis (1947)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

[É]az embereknek, akik [É] húszévesek voltak, amikor a hitleri uralom berendezkedettÉ ma egy atomháború által fenyegetett világban kell fölnevelniük gyermekeiket. [É] Azt gondolom, senki sem várhatja el tőlük, hogy optimisták legyenekÉ Biztosan minden generáció azt gondolja magáról, hogy a világ újjáteremtésére hivatott. De az én generációm tudja, hogy nem fogja újjáteremteni ezt a világot. Feladata talán még ennél is nagyobb: meg kell akadályoznia, hogy a ...


Continue reading ...
 

NéMETH LáSZLó ISZONY (1942-1947)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Minden műfaj tud valamit, amit a többi nem: létét épp ez igazolja. A regény emberi lelkeket tud teremteni. [É] hosszadalmasságának épp az a nagy eredménye, hogy a lélek minden redőjét ki tudja bontani. Amit lélektani regénynek szokás nevezni - lélektani tételek irodalmi illusztrálása - csak csökevény, torzulás. A világirodalom legnagyobb regényei - Anna Karenina, Bűn és bűnhődés, a Bovaryné, a Chartreuse de Parme - mind lélektani, helyesebben lélekteremtő re...


Continue reading ...
 

BULGAKOV A Mester és Margarita (1928-1940)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Bulgakov látomása szerint a modern Krisztusok a művészek. A művészet az igazság felmutatásának legtökéletesebb módja, ezért lesz a Mester történészből művésszé, amikor rekonstruálni akarja a krisztusi igazságot. A művész új evangélista is, aki a tökéletlen apostolok hamis feljegyzéseit (Lévi Máté) hitelesekkel helyettesíti. Bulgakov értékrendszerében a művészet a vallás és a tudomány fölött áll már abban is, hogy míg vallások és tudományos igaz...


Continue reading ...
 

BRECHT Kurázsi mama és gyermekei (1938-1939)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

miért realista mű a kurázsi? a nép számára szembeállítja a realista álláspontot az ideológiákkal: a háborúk katasztrófát jelentenek a nép számára, semmi egyebet, se magaslatokat, se üzletet, nem foglal el morális álláspontot, vagyis nem a pillanatnyilag uralkodó morálból indul ki, de erényes.

a szereplők cselekedeteit olyan indítékokkal magyarázza, melyek, ha felismerik és figyelembe veszik őket, megkönnyítik az emberek számára a cselekvést. a mű az emb...


Continue reading ...
 

KOSZTOLáNYI DEZSő édes Anna (1926)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Tragikus az ember, úgy látja Kosztolányi, de aki tudja ezt, s akiben ezért él szenvedő és véges életidejű, tragikusságra ítélt társai iránt a részvét, szeretet és szolidaritás, az segíthet e véges létezésen belül kibontakoztatni önmagából s minden emberből, amit csak lehetÉ

(NéMETH G. BéLA)

 

A regényt a Nyugat közölte 1926. július 1-jétől folytatásokban, miután Kosztolányi Dezső a szerkesztőknek, Osvát Ernőnek és Gellért Oszkárnak egy napon r...


Continue reading ...
 

FRANZ KAFKA A per (1914-1924; 1925)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Franz Kafka fájdalmas, döbbenetes világa, ez a misztikus belemagyarázásokat is eltűrő, jelképes világ az emberi lét, a történelem, a társadalom érthetetlenségéről, sőt értelmetlenségéről, lidércnyomásos céltalanságáról vall.

 

(SZABó EDE, A M˜ FORDŤTóJA)

 

"Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t" - már ezekből a kezdőszavakból kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete, a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért által�...


Continue reading ...
 

MóRICZ ZSIGMOND úri muri (1927)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Pedig az úri murit nem a dzsentri "eltemetésének" a szándékával írta. Arra akart figyelmeztetni, hogy "a magyarság legmagasabb társadalmi rétege" elpusztul, ha nem talál vissza a céltudatos építő munkához. Szakhmáry Zoltánban hőst akart rajzolni, prófétát, aki visszavezeti a dzsentrit a kívánatos munkához. Nem lett belőle célját érő hős, elbukott.

 (CZINE MIHáLY)

 

Az 1920-as években Móricz Zsigmond a "történelmi osztály"-ban keresi az erőt a

magyar ...


Continue reading ...
 

MORICZ ZSIGMOND Légy jó mindhalálig (1920)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Nyilas Misi, a debreceni nagy kollégium kis diákja merő tisztaság, becsület és tehetség. A mélységből jön, érzékeny lélekkel, a szülői ház emlékével. Azt hiszi, a felnőttek jók és tiszták. Ez a nagy tévedése, mert hazugok és rosszak; világuknak még az alapja is hazug. A kis Nyilas Misi csalódása a felnőtt Móricz Zsigmondé, övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság, és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is.

(C...


Continue reading ...
 

THOMAS MANN Tonio Kröger (1903)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Tonio Kröger talán az egyetlen, aki mind a két zsákutcát elkerüli s valamiféle megoldást talál. éppen bevallott vonzódása a "szőkékhez és kékszeműekhez", azaz a mindennapok életéhez, menti meg a magábazárkózástól, a széthullástól. Róluk akar írni, "az emberi, az eleven, a közönséges dolgokhoz" való vonzódásából merít minden melegséget, minden jóságot és minden humort, ami - Mann szavaival élve - képes egy irodalmárból költőt fejleszteni. Ez a vo...


Continue reading ...
 

GORKIJ éjjeli menedékhely (1902)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

—gy gondolom, hogy a "hétköznapit" alapozásnak kell tekinteni, amire majd felkerül a kép. és részben anyagnak is, amellyel az író teljesen szabadon bánik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a hétköznapi egyre cseppfolyósabb, s hogy a 19. század hétköznapja ma már nem létezik az író számára, ha csak nem éppen történeti regényt ír. A művész szemében nincs valamennyire is maradandó forma, a művész nem "igazságot" keres, ő megteremti az igazságot. 

(GORKIJ)

...
Continue reading ...
 

CSEHOV Három nővér (1901)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Az élet is elmegy, a fiatalság. Minden elmúlik, de semmi sem oldódik meg. [É] csupa jelképÉ a valóságot csak egy nagy költő hazudhatja ilyen tömörnek, ilyen összefüggőnek [É] a legnemesebb realizmus bűvös eszközével. A férfiak nem dolgoznak, és boldogtalanok, de a nők dolgoznak, és ők is boldogtalanok. Mindenki boldogtalan, az élet nem adhat mást. Cselekmény nem mozgatja a darabot, mégse novella, mégse kisregény, hanem dráma.

(KOSZTOLáNYI DEZSő)

 

A nagy...


Continue reading ...
 

CSEHOV Sirály (1896)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Az életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik. Ezért ezt kell bemutatni a színpadon. Olyan darabot kell írni, melyben az emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról beszélgetnek vagy kártyáznak, mert a szerző úgy akarja, hanem mert ilyen az él...


Continue reading ...
 

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906-1908)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Mikszáth pontos társadalomképen alapuló, nagy művészi leleménye az, hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet, erkölcsöt és magatartást, amelyet egyfelől Noszty Pál, másfelől Tóth Mihály képvisel.

(FáBRI ANNA)

 

A regény egyik fejezetében Malinka Kornél, az új titkár megkérdezi a földesúrtól, hogy mennyi a birtok jövedelme. "Ráfizetek" - hangzik a válasz. "Minek gazdálkodik akkor méltóságod?" - kérdezi csodálkozva Malinka. "Há...


Continue reading ...
 

MIKSZáTH KáLMáN: Szent Péter esernyője (1895)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

[...]az észrevétlen glisszandókkal megoldott hangváltásokban érzem Mikszáth prózájának utolérhetetlen varázsát, ez teszi lehetővé, hogy elbeszélésében mindig személyesen, közvetlen előadóként is jelen legyen, újra meg újra előbukkanjon, s ugyanakkor el tudjon tűnni alakjai, helyzetei, leírásai mögött;hogy ugyanolyan hitelességgel és a legkisebb stílustörés nélkül tudja megszólaltatni egyszerű parasztjait, művelt embereit.

(NAGY PéTER)

 

Mikszáth �...


Continue reading ...
 

IBSEN Solness építőmester (1892)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

A líráját szeretjük. Szeretjük azt a leányt, aki hideg, egészséges kacajjal jön a magas hegyekről, és emlékezteti Solnesst, hogy egykor ő is kopogtatott öregedő mesterek ajtaján. Ezt a légi - nem légies - szerelmet szeretjük, mely a múltban összekötötte  a kis iskolás  lányt és a  diadalmas művészt, s mostan megérteti vele, hogy az építőmester sem építhet szebbet, nagyobbat és maradandóbbat, mint légvárakat. Szeretjük a dráma magasságát. Szeretjük a ...


Continue reading ...
 

IBSEN A vadkacsa (1884)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Ibsenben, mint egy átmeneti korszak jellegzetes kifejezőjében, számos ellentmondás és ellentét lakozik. Tömegboldogító anarchista és hívő nihilista. Izgalmas tragédiái csöndes szobákban játszódnak, ahol vajaskenyeret majszolnak és csip-csup dolgokról beszélgetnek. [É] Ami hősi, azt mindennapi, szürke jelképek mögé bújtatja.

(KOSZTOLáNYI DEZSő)

 

"Az új típusú polgári dráma" megteremtője, Ibsen, "társadalmi színműveinek" utolsó darabjaként (vagy m�...


Continue reading ...
 

JóKAI MóR Az arany ember (1872)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Jókai utópiája részben erkölcsi és társadalmi, részben politikai és történelmi. Az első értelmében a modern polgári világ, a kapitalista civilizáció egyre nagyobb iszonnyal tölti el, és regényeiben legkedvesebb hősei számára a menekvést teremti meg egy-egy sziget fölrajzolásával. Ennek a társadalmi utópia-törekvésnek legnagyszerűbb alkotása egyúttal Jókai legjobb regénye, Az arany ember.

 

(SZ™RéNYI LáSZLó)

 

 

A regény közlését A Hon című ...


Continue reading ...
 

JóKAI MóR A kőszívű ember fiai (1869)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Nem szabad mesemondónak nevezni Jókait, és aztán egy egészen más műfaj szerint ledorongolni

(BENEDEK MARCELL)

 

Jókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868-ban: "Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. Címe: Anya örökké. A forradalom idején játszik, s a nagy események végig vannak szőve benne." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől A Hon közölte folytatásokban, már a végleges címmel: A kőszívű ember ...


Continue reading ...
 

DOSZTOJEVSZKIJ Bűn és bűnhődés (1866)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embertÉ

Pszichológusnak neveznek: nem igaz, csak realista vagyok, a szó legnemesebb értelmében, mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom. 

 

(DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLóJEGYZETEK, 1880-1881.)

Mindig azt mondják, hogy a valóság unalmas, egyhangú, s az emberek, ha szórakozni akarnak, a művészethez, a képzelethez fordulnak, regényeket olvasnak. Szerintem épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlan...


Continue reading ...
 

MADÁCH IMRE Az ember tragédiája (1859-1860)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Egész művem alapeszméje az akar lenni, hogy amint az ember Istentől elszakad s önerejére támaszkodva cselekedni kezd: az emberiség legnagyobb s legszentebb eszméin végig egymásután cselekszi ezt. Igaz ugyan, hogy mindenütt megbukik, s megbuktatója mindenütt egy gyönge, mi az emberi természet legbensőbb lényegében rejlik, melyet levetni nem bír (ez volna csekély nézetem szerint tragikum), de bár kétségbeesve azt tartja, hogy eddig tett minden kísérlet erőfogyasztá...
Continue reading ...
 

KEMéNY ZSIGMOND A rajongók (1855-1859)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

É az embersorsokat valami különös, immanens törvény vagy dinamizmus irányítja; a hős sorsa ott alakul előttünk. Az embersorsot formáló erők valami egyén fölötti szövevénybe összefonódva, építve és rombolva alakítják az életpályát.

 

(BARTA JáNOS)

 

A magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. Németh László és Móricz Zsigmond őt tartotta a múlt század legnagyob...


Continue reading ...
 

FLAUBERT Bovaryné (1857)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
A Bovarynéban semmi sincs, ami ČigazÇ lenne: teljességgel kitalált történet: sem az érzelmeimből, sem az életemből nem tettem bele semmit. éppen a személytelensége kelt illúziót (ha egyáltalán kelt). Egyik elvem ez: nem szabad magunkat megírni. A művésznek úgy kell jelen lennie a művében, ahogy Isten van jelen a teremtésben: láthatatlanul és mindenhatóan; érezni mindenütt érezzék, de látni sehol se lássák.

 (FLAUBERT LEVELE LEROYER DE CHANTEPIE KISASSZONYNA...


Continue reading ...
 

ARANY JáNOS Buda halála (1863)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
[É] elnyomhatatlan az olvasóban az a kimondani is alig mert sejtelem, hogy ennek a műnek minden részlete, versszaka, sora remekmű, az egész azonban valahogy mégis hiányérzést hagy.

(NéMETH G. BéLA)

 

Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy

Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt.

A bíráló...


Continue reading ...
 

Arany János: Toldi-trilógia (1847, 1854, 1879)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
A Toldit készen várta helye, s mégis van megszületésében valami elképesztő váratlanság. A változásokat feldajkáló s a legfontosabb erőket egy-egy döntő történelmi pillanatra összpontosító fejlődés logikája hozta létre; de legalább ennyire a géniusz varázslata, aki az ihlet meglepetésszerű bizonyosságával találkozik a történelmi pillanattal, sugárzó valóságú, sugalló erejű műbe foglalja azt, amiről a kor álmodik, s aminek elemei hosszú századokon...
Continue reading ...
 

Bronte: üvöltő szelek (1847)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Ritka, váratlan alkalma az ábrázolás teljességének, de egyŁttal szabadságának is, az ihlet csodálatos rátalálása legtitkosabb mondanivalóira.É

(S§TéR ISTVŹN)

 

Az angliai Yorkshire-ban a XIX. század első felében egy korán megözvegyült, ír származásŁ falusi papnak  három lánya volt, mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal. Emily Bront‘ (1818-1848) volt a középső nővér, és jóllehet egykönyvű író maradt, de egyetlen regénye világsiker lett. Az...


Continue reading ...
 

Eötvös József: A falu jegyzője (1845)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
...anyagi érdekeinek kielégítése után lázasan rohanó korunk részvétlenül elfordul a szenvedésektől, melyeket szociális viszonyai okoztak, s amelyeket enyhíthetne legalább, ha jótékony kézzel a szenvedők segítségére sietne.

Nagy írók érzik ezt. Merész kézzel föltárják a társadalom legundokabb sebeit, emlékeztetnek emberi természetünk nemesebb vonásaira. É

 

(AZ ŤR• MONDATAI A REGéNYBEN)

 

Az 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradis�...


Continue reading ...
 

BALZAC Goriot apó (1834-1835)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Csak egy ilyen ember írhatta meg a modern epopeiát. Źt kellett mennie a csődbejutáson [É] kellett félretaposott cipőben járnia Párizs kövezetén, hogy megismerje az élet nyomorŁságait, és lábra állíthassa a Goriot-k [É] a Rastignacok örökkévaló típusaitÉ szereplője volt a pénz drámájának [É] analizálta a szenvedélyeket, melyek a jelenkori komédia alakjait mozgatják [É] ide-oda lebegett az összes szélsőségek, a hit és a tudomány, a romantizmus és a na...
Continue reading ...
 

Stendhal: Vörös és fekete (1830)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
[Stendhal] minden figyelmét alakjainak lelkére fordította. Témája a nagyravágyás. Ez korszerű téma, sőt romantikusÉ De Stendhal nem a téma lírai oldalát fogja meg. § hidegen elemzi a betegséget és következményeit, oly józansággal, hogy a realista regény egyik őse lett a francia irodalomban. Nála jelenik meg először az ifjŁ törtető mindig érdekes alakja, aki elindul meghódítani a világotÉ Bizonyos, hogy Balzac Rastignacjának Julien Sorel az őse. Ez a sápadt...
Continue reading ...
 

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

...jöttem vagy csak álmodám?

 

                (CSONGOR MONDATA A M˜B§L)

Romantikus mesedráma vagy tündérjáték? Źlomképekből szerkesztett színdarab, bölcseleti dráma vagy egy XVI. századi széphistóriánk színpadi változata? A Csongor és Tünde különös színmű a boldogságkeresésről.

Szerzőnk a reformkori nemzeti kultŁra vezéregyénisége volt, sok drámát írt a felpezsdülőben lévő magyar színházi élet számára. Ez a műve még a legelsők egyike; ...


Continue reading ...
 

PUSKIN Jevgenyij Anyegin (1831)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

Vajon micsoda ebben a munkában a nagy, a bámulatraméltó és halhatatlan?

Az, hogy az elröppenő életet megrögzíti, örökkévalóvá teszi.

(KOSZTOLŹNYI DEZS§)

 

Puskin száműzetése idején, 1823. május 3-án, Kisinyovban kezdte írni a Jevgenyij Anyegint, s 1830. szeptember 25-én fejezte be Bolgyinóban. Egy évvel később illesztette művéhez a címszereplő levelét.

Az Anyegin verses regény. Puskin Byron hatására fordult a műfajhoz, de ide vezette az életmű bel...


Continue reading ...
 

KATONA JÓZSEF Bánk bán (1815; 1819)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
A Bánk bán a „nemzeti harc és a szerelem drámája, és ugyanakkor a lélek tragédiája is."

(S§TéR ISTVŹN)

 

A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi MŁzeum c. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830); a dráma jelentős átdolgozás után, négy évvel később nyerte el végleges szövegét. Nyomtatásban 1821-ben jelent meg, ősbemutatója Kassán volt 1833-ban.

Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor h...


Continue reading ...
 

KLEIST Kohlhaas Mihály (1810)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Jogérzete [...] rablóvá és gyilkossá tette.

 

                (RéSZLET A M˜B§L)

Heinrich von Kleist (1777-1811) romantikus drámáinak és kisepikai műveinek hősei rendszerint a kiismerhetetlen világrenddel szemben próbálnak megküzdeni nemes eszményeikért, a személyiség jogaiért, az emberi méltóság érvényesítéséért. A Kohlhaas Mihály c. elbeszélés címszereplője valós történelmi személy: egy XVI. századi német polgár. Pere, majd szabályos háborŁja ...


Continue reading ...
 

VOLTAIRE Candide vagy az optimizmus (1759)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,

A rendkívüli kalandok, amelyeket Candide átél, voltaképpen nem is rendkívüliek, csak groteszkül felnagyított változatai a kor valóságos - vagy lehetséges - jelenségeinek, megpróbáltatásainak.

(RéZ PéL)

A klasszicizmus Arisztotelészig visszanyúló értékítélete az eposzt tartotta a legmagasabb rangú műfajnak. Ahhoz, hogy a Voltaire által is frivolnak tartott regény szalonképessé váljék, vissza kellett vezetni eredetét a hellenisztikus korig (Héliodorosz: Bo...


Continue reading ...
 

SWIFT Gulliver utazásai (1726)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Éminden újabb műtét után világosan megállapítottam, hogy mennél tovább haladunk, a hibák számban és terjedelemben annál inkább növekszenek. Mindebből méltán vontam le magamnak azt a következtetést, hogy az a bölcselő vagy feltaláló, aki a természetben jelentkező repedéseket és szakadásokat össze tudja forrasztani és fércelni, sokkal nagyobb szolgálatot tesz az emberiségnek és hasznosabb tudományra tanít bennünket, mint az, aki ma köztiszteletnek örvend...
Continue reading ...
 

RACINE Phaedra (1677)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Abból a hatásból, melyet színpadunkon mindaz tett, amiben Homéroszt és Euripidészt követtem, örömmel jöttem rá, hogy a józan gondolkodás és az értelem minden időkben változatlan. Párizs ízlése azonosnak bizonyult Athénével, nézőimet ugyanazok a dolgok hatották meg, amelyek egykor könnyekre indították Görögország legműveltebb népétÉ

(RACINE: EL§SZ• AZ IPHIGéNIéHOZ)

 

A Phaedra, „a szenvedély és a lelkifurdalás drámája", 5 felvonásos klasszici...


Continue reading ...
 

MOLIéRE A fösvény (1668)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Bizonyos értelemben azt lehetne mondani, hogy minden jellem komikus, feltéve, hogy a jellemen azt értjük, ami személyünkben máris kész, vagyis ami automatikus működésre kész mechanizmus állapotában van. Ez pedig, ha úgy tetszik, mindaz, amiben ismételjük magunkat. és követőleg az is, amiben mások ismételhetnek bennünket. Minden komikus személy típus. és megfordítva a dolgot, minden hasonlatosság egy típushoz komikumot is rejt magában [É] Jellemeket, vagyis álta...
Continue reading ...
 

MOLIéRE Tartuffe (1664)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Nagy csapás a bűnökre, ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. A szemrehányásokat könnyen vesszük, azt azonban, ha kigúnyolnak, nem bírjuk elviselni; eltűrjük, hogy rossz hírünk legyen, de azt nem, hogy nevetségesek legyünkÉ

 

(MOLIéRE: ELŐSZÓ A TARTUFFE-HÖZ)

 

Moliére a Tartuffe-öt 1664-ben, Versailles-ban, az Udvar előtt mutatta be; de érseki követelésre XIV. Lajos betiltotta a darab előadását, és csak hosszú csatározások után, l669-től j�...


Continue reading ...
 

ZRÍNYI MIKLÓS Szigeti veszedelem (1645-1646)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Éaz eposzi történést indító isteni akarat Magyarország bűneinek ostorául küldi a törököt, s erre az erőre csapást mérni, mégpedig történelmi perspektívájú csapást mérni csak az a jövő-értékű hős és az a közösség képes, amelyen belül a jelenre jellemző megosztottság ismeretlen.

(KOVÁCS SÁNDOR IVÁN)

 

Zrínyi Miklós (1620-1664) elsősorban „bajvívó szablyájával" vívta ki tekintélyét a XVI. századi függetlenségi küzdelmekben. „Pennájá...


Continue reading ...
 

SHAKESPEARE Hamlet (1600-1601)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Hamlet az egyetlen nagy shakespeare-i hős, aki újra és újra fel- és elismeri mások erkölcsi fölényét. Elsősorban Horatióét. Azért néz másokba és önmagába, hogy valóban felnőjön feladatához. Igazán lenni akar és nem látszani.

(HELLER éGNES)

 

A drámai alapszituációban már minden későbbi fejlemény csírája megjelenik, a kezdeti feszültséget az emberi viszonyok megváltozásának szükségszerűsége kelti (Bécsy Tamás). Hamlet helyzete már a tragédia ...


Continue reading ...
 

SZOPHOKLÉSZ Antigoné (Kr. e. 442)

Posted by Csernai Arpad on Tuesday, May 17, 2011,
Mit is keresnénk árva-ketten,

hol égig ér a gyűlölet?

én gyűlöletre nem születtem

és itt szeretni nem lehet;

s az ősöm átka, haj, suhogva

végigsüvölt a sorsomon -

Sötét az Acheron homokja:

itt meg kell halni Haimonom.

 

(ÁPRILY LAJOS: ANTIGONÉ)

 

A görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz, egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a megírás idejére és körülményeire...


Continue reading ...
 
 

Recent Posts